Sopron, a hüség városa, a Nyugat kapuja

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. Az ország egyik legősibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek előtt, mint azt a város címere is jelképezi.

A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel.

A városháza az 1896-os millenniumra épült, a vele szemben álló Stornó ház páratlan gyűjteménye révén a város egyik leghíresebb épülete. Falai között egykor Mátyás király is megszállt. A Kecske templom a XVII. században koronázások és országgyűlések színhelyéül szolgált. A Szentháromság-szobor a magyar barokk szobrászat kiemelkedő alkotása, és a neogótikus Orsolyita templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartozik. A Várkerület az egykori várárok mentén alakult ki, belső házsorai a várfal vonalát követik, egyik ékessége a Mária-szobor.

Sopronban a művészeti hagyományok közel hetvenévesek, visszanyúlnak abba a korba, melyet a város művelődéstörténetében aranykornak neveznek.

A természeti környezet üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai, a Fertő közelsége – Sopront valóban hazánk egyik legszebb, legkellemesebb üdülőhelyévé avatja. A várostól délre eső dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, májusi gyöngyvirág, augusztusi ciklámen adja.

További vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, így a város egyre híresebb lesz azok között is, akik szomjukat nemes borokkal kívánják enyhíteni.