Kőfejtő
9421 Fertőrákos Fő u. 1.

Évmilliókkal ezelőtt itt tenger hullámzott.A csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból épült fel a Lajta-mészkő. A kőfejtő ma már nem működik,nyaranként operaelőadásokat tartanak.

A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra. Az egyiptomi sziklatemplomok sejtelmes világát idéző barlang természetes díszletet ad a nyaranta rendezett operaelőadásoknak.

Fertőrákosi Barlangszínház

A Soproni Ünnepi Hetek gerincét az Európa-hírű fertőrákosi kőfejtőben 1970-től rendszeressé váló előadások jelentik.
A kezdet kezdetén a soproni fúvósok úgynevezett sétahangversenyeket rendeztek. Az első előadást 1970. nyarán tarották. Egy 1982-ben készült építészeit szakvélemény szerint: „a kőfejtő külső és belső tereinek egybeolvadása, a fény és árnyék irracionális játéka olyan élményt nyújt, amihez hasonlót csak az ókori építészet tudott nyújtani.”
A hagyományokhoz híven elsősorban operaelőadásokat mutatnak be a számos operett, táncprodukció és zenekari hangverseny mellett.
A színház befogadóképessége: 743 fő

Mithras-szentély

A szentélyt a carnuntumi római légióban szolgáló katonák hozták létre Mithras, a győzhetetlen napisten tiszteletére 1800 évvel ezelőtt. Sziklatömbbe faragott, a bikaölő Mithrast ábrázoló eredeti római, festett dombormű látható itt. Ma a Világörökséggé nyilvánított területen található  a 6000 éves vallás fertőrákosi sziklakápolnája, amelyben Julianus római császár is mutatott be áldozatot. A lajtamészkőbe vésett színes dombormű számos kérdést vet fel. Miként került ide ez a vallás? Mit jelképez a bikával folytatott küzdelem? Miért segít Mithras istennek a kutya, a kígyó és a skorpió? A látogatáskor minderre választ kaphatunk.